A pusztai tölgyes az erdőssztyepp utolsó hírmondója, mely Nagykőrös határában terül el.

Ez Magyarország legnagyobb egybefüggő pusztai tölgyese,

amely Eurázsián 8000 kilométer hosszan kelet-nyugat irányba húzódó övezet legnyugatibb széle, melyet a honfoglaló magyarok nyugat fele haladva végig követtek. A nagykőrösi pusztai tölgyesek kiterjedése több mint 3000 hektár. Európában egyedülállóan csupán itt maradt fent ez az erdőtípus, amelyet a külterjes legeltetés tartott életben. Ma már európai jelentőségű Natura 2000-es védett terület.

A pusztai tölgyesek száraz homoktalajon alakultak ki, amelyeket zárt és nyílt homokpusztagyepek mozaikolnak, üdébb, nedvesebb területeken gyöngyvirágos tölgyeseket alakítva ki. A nyílt homoki tölgyesek, mert így is lehet nevezni a pusztai tölgyeseket, jelentős sztyepp növényzettel rendelkeznek. Fő karakterfaja a kocsányos tölgy, amely az Uráltól nyugatra elterülő rész legfőbb fafaja. Az alsó lombkoronaszintet a fehér nyár és a szürkenyár adja, mellette nyomokban a mezei juhar is megtalálható. A cserjeszint nagyon gazdag fajokban, mint például a csíkos kecskerágó, a közönséges fagyal vagy a varjútövis. Az

Alföldön nagyon ritkának számító

bársonyos tüdőfű, a védett nagyezerjófű és a közönséges méreggyilok is részét képezik ennek a gyönyörű vegetációnak. A homokpusztagyepek jellemző növényei is megjelennek itt, mint a homoki árvalányhaj, a báránypirosító vagy a védett homoki vértő, de közöttük a legértékesebb és fokozottan védett a tartós szegfű.

Az állatvilága kifejezetten gazdag. Több Magyarországon egyedülálló fajt is találunk itt. Ilyen a nagy hőscincér és a homoki cicindéla, vagy az óriás tőrösdarázs, amely az orrszarvúbogár lárvájába teszi a petéjét. A kétéltűek közül az erdei békát, a hüllők közül a rézsiklót és a fürge gyíkot érdemes megemlíteni. A madarak közül a fekete gólya nagyon ritka madárfajunk, amely kifejezetten az idős tölgyeken fészkel az erdő mélyén, vagy a szalakóta, amely a kaszált gyepek ritka faja. Az emlősök közül a vöröshátú erdeipockot és az európai mókust érdemes megemlíteni.

A NATURA 2000-es területen az átfogó Life program

keretén belül a cél többek közt a kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: a területen található erdőssztyepp erdők, pannon homoki gyepek, száraz cserjések természetes egymásba alakuló dinamikájának biztosítása, az erdőssztyepp erdők és pannon homoki gyepek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése, valamint a területen található jelölő fajok fennmaradásának biztosítása.